Agave, 2014
384 oldal
Elolvastam: 2014. június 16.
"Összeállt a kép, és nagyon csajosan ki is mondtam:
– Te tényleg ennyire aggódsz értem.
Ez váratlanul érte, egészen lebénult hirtelen.
– Mi? – ingatta a fejét elképedten.
– Bocs, csak egy csajgörcs."
Fülszöveg:
Sorozatgyilkos szedi áldozatait az Államok északnyugati vidékén, módszere kegyetlen és bestiális. A helyi rendőrség arra gyanakszik, hogy „szörnyetegek” is részt vettek a gyilkosságokban, ezért Anita Blake és Ted Forrester rendőrbírók segítségét kéri, hiszen náluk jobban senki nem ismeri igazán a szörnyetegek természetét. Akik közül néhány igenis valóságos.
Minden Sötétségek Anyjának halottnak kellene lennie, de csak a testét pusztították el. Most új porhüvelyre van szüksége, és neki éppen Anita Blake testére fáj a foga.
Edward szerint a sorozatgyilkosságok azt az egyetlen célt szolgálják, hogy Anitát a valaha volt legveszedelmesebb vámpír közelébe csalogassák. S a fajtájuk közt hiába tartják Edwardot a „Halálnak”, Anitát pedig a „Hóhérnak”, most mindennél nagyobb bajban vannak, mert Anyuci Drága eredt a nyomukba, hogy az egyikükkel végezzen, a másikuknak pedig megszállja testét, nem törődve azzal, hogy közben hány ártatlan embernek kell meghalnia.
Így kell ezt. (Cselekményleírást nyomokban tartalmazhat, kérem csak óvatosan továbbhaladni!)
- A borító gyönyörű, szerintem az eddigi legeslegszebb borítója az Anita Blake könyveknek.
- A történet megfelelően cselekményes, izgalmas.
- A kettyintések háttérbe szorultak, és ahogy azt már tavaly ilyenkor előre tudtuk, kaptunk egy hamisítatlan Edwardos részt.
- Imádom, hogy Anita és Edward viszonya az elmúlt évek során igazi barátságfélévé alakult, fél szavakból, mozdulatokból értik egymást és tökéletesen tudnak együttműködni. Imádom azt a fajta humort is, ami rájuk jellemző.
- Halálosan nyugodt vagyok, világbéke meg minden, mert - és azt hiszem, ezzel nem árulok el hatalmas nagy titkot - Edward NEM kötött ki Anita ágyában.
- Jean-Claude, Richard, Micah, Nataniel nekem nagyon hiányzott, bár ez a rész nem kifejezetten róluk szól, nem bántam volna, ha azért kicsit több szerep jut nekik.
- Van még most is néhány olyan szereplő, akikről halvány lila gőzöm sincs, valószínűleg felületesen olvashatok, vagy az az egy év, ami a megjelenések közt eltelik ilyen "fontos" információkat kivesz az agyamból. Pl. nem emlékszem Nicky-re, meg volt még valaki, akinél felkaptam a fejem, hogy honnan kéne ismerni, de már most sem tudnám megmondani a nevét. Szitaagy, szevasz!
- 20. rész. Ha belegondolok, hogy úgy kezdődött, hogy meg sem akartam venni az első részt, mert milyen béna történet Anne Rice után... de aztán ezt kaptam ajándékba a sógornőméktől. Azóta meg tessék, kicsit lentebb meg lehet nézni, hova fajult a világ! És úgy olvastam az írónő weboldalán, hogy most júl. 2-án jelenik meg a 22., úgyhogy még minimum két évig nagy boldogság lesz! (Legalábbis remélem, hogy most már végig megjelenteti az Agave kiadó ezt a sorozatot. Egy sorozat félbehagyása miatt egy kicsit haragszom, de hát ha nincs rá kereslet, akkor nincs mit tenni... kénytelen leszek beszerezni angolul. Ez egyébként Patricia Briggs Mercedes Thompson sorozata. Külföldön már a 8. résznél tartanak, ősszel érkezik a 9. Sokkal szívesebben olvasnám ezt, mint mondjuk Laurell K. Hamilton Merry Gentry sorozatát, azt valahol 4 rész után abbahagytam, annyira nem tetszett. )
- Ennyi. A fanatikus Anita Blake rajongók úgyis elolvassák, aki meg elvesztette az érdeklődését a sok kamaty közt valahol, tegyen egy próbát újra ezzel a résszel, hátha.
"Vannak napok, amikor nem az a lényeg, hogy elkapjuk-e a gonosztevőket. Vannak napok, amikor fontosabb, hogy a jófiúk ne érezzék annyira pocsékul magukat. Évekbe telt, mire rájöttem, hogy ez a második fázis is legalább annyira fontos része a melónak."
Értékelésem: 5/5.
