Laurell K. Hamilton: Tigrisvadászat

Agave, 2014

384 oldal

Elolvastam: 2014. június 16.

"Összeállt a kép, és nagyon csajosan ki is mondtam:
– Te tényleg ennyire aggódsz értem.
Ez váratlanul érte, egészen lebénult hirtelen.
– Mi? – ingatta a fejét elképedten.
– Bocs, csak egy csajgörcs."

Fülszöveg:

Sorozatgyilkos szedi áldozatait az Államok északnyugati vidékén, módszere kegyetlen és bestiális. A helyi rendőrség arra gyanakszik, hogy „szörnyetegek” is részt vettek a gyilkosságokban, ezért Anita Blake és Ted Forrester rendőrbírók segítségét kéri, hiszen náluk jobban senki nem ismeri igazán a szörnyetegek természetét. Akik közül néhány igenis valóságos. 

Minden Sötétségek Anyjának halottnak kellene lennie, de csak a testét pusztították el. Most új porhüvelyre van szüksége, és neki éppen Anita Blake testére fáj a foga. 

Edward szerint a sorozatgyilkosságok azt az egyetlen célt szolgálják, hogy Anitát a valaha volt legveszedelmesebb vámpír közelébe csalogassák. S a fajtájuk közt hiába tartják Edwardot a „Halálnak”, Anitát pedig a „Hóhérnak”, most mindennél nagyobb bajban vannak, mert Anyuci Drága eredt a nyomukba, hogy az egyikükkel végezzen, a másikuknak pedig megszállja testét, nem törődve azzal, hogy közben hány ártatlan embernek kell meghalnia.

Így kell ezt. (Cselekményleírást nyomokban tartalmazhat, kérem csak óvatosan továbbhaladni!)

• A borító gyönyörű, szerintem az eddigi legeslegszebb borítója az Anita Blake könyveknek.
• A történet megfelelően cselekményes, izgalmas.
• A kettyintések háttérbe szorultak, és ahogy azt már tavaly ilyenkor előre tudtuk, kaptunk egy hamisítatlan Edwardos részt. 
• Imádom, hogy Anita és Edward viszonya az elmúlt évek során igazi barátságfélévé alakult, fél szavakból, mozdulatokból értik egymást és tökéletesen tudnak együttműködni. Imádom azt a fajta humort is, ami rájuk jellemző.
• Halálosan nyugodt vagyok, világbéke meg minden, mert - és azt hiszem, ezzel nem árulok el hatalmas nagy titkot - Edward NEM kötött ki Anita ágyában. 
• Jean-Claude, Richard, Micah, Nataniel nekem nagyon hiányzott, bár ez a rész nem kifejezetten róluk szól, nem bántam volna, ha azért kicsit több szerep jut nekik. 
• Van még most is néhány olyan szereplő, akikről halvány lila gőzöm sincs, valószínűleg felületesen olvashatok, vagy az az egy év, ami a megjelenések közt eltelik ilyen "fontos" információkat kivesz az agyamból. Pl. nem emlékszem Nicky-re, meg volt még valaki, akinél felkaptam a fejem, hogy honnan kéne ismerni, de már most sem tudnám megmondani a nevét. Szitaagy, szevasz!
• 20. rész. Ha belegondolok, hogy úgy kezdődött, hogy meg sem akartam venni az első részt, mert milyen béna történet Anne Rice után... de aztán ezt kaptam ajándékba a sógornőméktől. Azóta meg tessék, kicsit lentebb meg lehet nézni, hova fajult a világ! És úgy olvastam az írónő weboldalán, hogy most júl. 2-án jelenik meg a 22., úgyhogy még minimum két évig nagy boldogság lesz! (Legalábbis remélem, hogy most már végig megjelenteti az Agave kiadó ezt a sorozatot. Egy sorozat félbehagyása miatt egy kicsit haragszom, de hát ha nincs rá kereslet, akkor nincs mit tenni... kénytelen leszek beszerezni angolul. Ez egyébként Patricia Briggs Mercedes Thompson sorozata. Külföldön már a 8. résznél tartanak, ősszel érkezik a 9. Sokkal szívesebben olvasnám ezt, mint mondjuk Laurell K. Hamilton Merry Gentry sorozatát, azt valahol 4 rész után abbahagytam, annyira nem tetszett. )
• Ennyi. A fanatikus Anita Blake rajongók úgyis elolvassák, aki meg elvesztette az érdeklődését a sok kamaty közt valahol, tegyen egy próbát újra ezzel a résszel, hátha.

"Vannak napok, amikor nem az a lényeg, hogy elkapjuk-e a gonosztevőket. Vannak napok, amikor fontosabb, hogy a jófiúk ne érezzék annyira pocsékul magukat. Évekbe telt, mire rájöttem, hogy ez a második fázis is legalább annyira fontos része a melónak."

Értékelésem: 5/5.

Könyvhét 2014

Újra eltelt egy év, újra Könyvhét volt, én pedig újra (éppúgy, mint tavaly) gyerek/család nélkül elindultam beszerezni a nagyon vágyott könyveket. 

Lehet tippelni, melyik volt a legfontosabb, ami sosem, egyik évben sem maradhat ki, és ha másért nem is, ezért mindenképp ellátogatok a Vörösmarty térre. Igen. Hello, Anita Blake, már nagyon vártalak!

A Párválasztó történetekkel egyelőre semleges a viszonyunk, még nem olvastam bele, de nagyon pénzhajhász érzésem van, olyan még egy bőrt lehúzós. Viszont anyu és a nagymamám is imádta az előző hármat (na meg ugye én is), úgyhogy megvettem ezt is.

A Jessie Lamb testamentumát már nagyon rég nézegetem, most eljött az ideje ennek is. A Könyvmolyképző könyveinél a Bree Tanner második élete ajándék volt, mert a megvásároltak közül az egyik az Elit Teambe tartozik. Bővebben erről itt.

Azt se felejtsem el megemlíteni, hogy a könyv jobb szélén lévő könyvjelzőnek mennyire örülök! A Könyvfesztiválon megvettem Victoria Schwab Felszabadulás c. könyvét, az Archívum folytatását. Akkor ahhoz kaptam is könyvjelzőt, de az első részhez tartozó még hiányzott. Most nem vásároltam könyvet a Főnix Könyvműhelynél, de ettől a kis apróságtól is rettenetesen boldog vagyok!

Természetesen a gyerek sem maradhatott ki... most már neki is rendszeresen vásárolok. A bölcsis könyvet azért vettem meg végül, mert épp úgy történik benne minden, ahogy náluk a bölcsiben. Még az ágyak is ugyanolyanok és a bölcsis jele is szerepel a könyvben, persze ezt rögtön ki is szúrta. :) A másik könyvet pedig már a Könyvfesztiválon is nagyon nézegettem, fogdostam, az Élőlények c. társával együtt, de erre is úgy tűnik, most érett meg a helyzet. Ez majd névnapi ajándék lesz, egyelőre rejtegetem. És ajándék magasságmérő is járt mellé, az is nagyon aranyos!

Ui.: Mondom, hogy éppúgy mint tavaly: újra ellenálltam a könyvfülbevalóknak...

Januártól mostanáig

Van az úgy, hogy nem megy, meg azok a bizonyos felhők is összegyűlnek. És hiába mondják az okosok, hogy mindenkinek arra van ideje, amire szakít... idő az mindig van, csak erő nem biztos.

Íme, az idei eddigi könyvbeszerzéseim:

Van itt csere is, vásárlás is, amiből ugye az Egmontos nagyon akciósak sem maradhattak ki... Ugyanott a Köteléket is megvettem, 1000 Ft volt, nem igazán akartam annyiért nem hazahozni, szerintem most épp a nagymamám olvassa.

És nem fényképeztem, mert lusta voltam még azokat is lepakolni a polcról, de sikerült cserével hozzájutnom a Szent Johanna gimi első és utolsó részéhez (mi mással is kezdtem volna a gyűjtést - legalább az eleje és a vége meglett :) ), aztán megvettem még 6., 7. részt is, úgyhogy lassan ugyan és kicsit össze-vissza, de haladok, már csak a 2-3-4-5 hiányzik!

Ez meg itt a gyereké. A tücsök meg a hangyák c. könyvnek ez már a második példánya, ami nálunk megfordul, az első teljesen feladta már a harcot, úgyhogy muszáj volt beszerezni belőle még egyet, nagyon nagy kedvenc.

A Bogyó és Babócát, Peppát, Dórát ne is említsem, élni sem lehet nélkülük...

Boribon cicáját a Könyvfesztiválról hoztam haza, dedikált is, bár ezt egyelőre még csak én értékelem. De egy élmény volt, ahogy a sok kisgyerek szorongatta a Boribon könyveket vagy épp Kipp Koppot, kivárták a sorukat és aztán Marék Veronikának adták az addig féltve őrzött könyvüket, hogy írjon bele néhány kedves szót. Megható volt, na.

És ha már szóba került a Könyvfesztivál... magamnak is beszereztem néhány könyvet, de úgy érzem, nem estem túlzásba. Mindegyik előrendelés volt, jelentős kedvezménnyel, a Visszafojtott lélegzettel és a Gyönyörű esküvővel kapcsolatban nem is szándékoztam máshogy dönteni, muszáj volt megvenni, az előző részek mellett már biztos helyük volt a polcon.

A Felszabadulás szintén, megy az Archívum mellé, az Álmatlanság pedig a tartalom alapján győzött meg, és persze a kiadó hihetetlen akciója, 4 könyv megrendelése esetén 1000 Ft/db áron lehetett hozzájutni... A moly.hu-n rögtön szerveződtek is a kis csoportok, összeálltunk többen és így teljesültek is a feltételek ehhez az akcióhoz. Az meg már tényleg csak hab volt a képzeletbeli tortán, hogy átvételkor minden egyes könyvhöz egy hozzá passzoló könyvjelző és tea járt ajándékba! Köszönöm itt is, még egyszer, kedves Főnix Könyvműhely!

Azt hiszem, ennyi. Tehát nem vesztem el, nincs nagy baj, továbbra is olvasok, vásárlom/cserélem a könyveket, csak az írással akadnak gondok. Általában inkább az ágyba bújok helyette...

A könyvmoly, aki nem olvas

Ez itt a helyzetjelentő bejegyzés.

Valamiért nem megy az olvasás. Fáradt is vagyok, igen, de nem ez a legnagyobb baj. Az érzés olyan, mint amikor valami annyira nagyon jó könyvet olvastam el, hogy annak befejezése után van egy pár napos időszak, amikor semmi sem jó, olyan nyomot hagy az előző. De most valahogy mégsem ilyen ez.

Van néhány nagyon érdekesnek tűnő könyvtári könyv nálam, amiket már régóta szeretnék elolvasni, pl. a Napos oldal, vagy Julie James: Gyakorlat teszi a mesterkedőt c. könyve. Hétfőn vissza is kell vinnem... valószínűleg bele sem kezdek. És ezeken kívül van egy rakás saját könyvem, ami még szintén olvasásra vár. Egyszerűen nem megy. Folyton leveszem valamelyiket a polcról, aztán visszateszem, mert nincs hozzájuk kedvem. Rossz, mert hiányzik az olvasás, de úgy tűnik, ki kell várnom a megfelelőt.

De! Könyvolvasás terén ugyan el vagyok maradva, azért mégiscsak van valami, amit viszont büszkén mutathatok meg. Mit is mondhatnék? :) Gondolom, elég egyértelmű ezek után, hogy az egyik kedvenc könyvem Az éhezők viadala (és folytatásai). Amúgy meg elég jóban vagyok a fülbevalókkal, hát még az ilyen szépekkel. Gyönyörű kombináció: könyv is, fülbevaló is. Kellett, na.