Laurell K. Hamilton: Tigrisvadászat

Agave, 2014

384 oldal

Elolvastam: 2014. június 16.

"Összeállt a kép, és nagyon csajosan ki is mondtam:
– Te tényleg ennyire aggódsz értem.
Ez váratlanul érte, egészen lebénult hirtelen.
– Mi? – ingatta a fejét elképedten.
– Bocs, csak egy csajgörcs."

Fülszöveg:

Sorozatgyilkos szedi áldozatait az Államok északnyugati vidékén, módszere kegyetlen és bestiális. A helyi rendőrség arra gyanakszik, hogy „szörnyetegek” is részt vettek a gyilkosságokban, ezért Anita Blake és Ted Forrester rendőrbírók segítségét kéri, hiszen náluk jobban senki nem ismeri igazán a szörnyetegek természetét. Akik közül néhány igenis valóságos. 

Minden Sötétségek Anyjának halottnak kellene lennie, de csak a testét pusztították el. Most új porhüvelyre van szüksége, és neki éppen Anita Blake testére fáj a foga. 

Edward szerint a sorozatgyilkosságok azt az egyetlen célt szolgálják, hogy Anitát a valaha volt legveszedelmesebb vámpír közelébe csalogassák. S a fajtájuk közt hiába tartják Edwardot a „Halálnak”, Anitát pedig a „Hóhérnak”, most mindennél nagyobb bajban vannak, mert Anyuci Drága eredt a nyomukba, hogy az egyikükkel végezzen, a másikuknak pedig megszállja testét, nem törődve azzal, hogy közben hány ártatlan embernek kell meghalnia.

Így kell ezt. (Cselekményleírást nyomokban tartalmazhat, kérem csak óvatosan továbbhaladni!)

• A borító gyönyörű, szerintem az eddigi legeslegszebb borítója az Anita Blake könyveknek.
• A történet megfelelően cselekményes, izgalmas.
• A kettyintések háttérbe szorultak, és ahogy azt már tavaly ilyenkor előre tudtuk, kaptunk egy hamisítatlan Edwardos részt. 
• Imádom, hogy Anita és Edward viszonya az elmúlt évek során igazi barátságfélévé alakult, fél szavakból, mozdulatokból értik egymást és tökéletesen tudnak együttműködni. Imádom azt a fajta humort is, ami rájuk jellemző.
• Halálosan nyugodt vagyok, világbéke meg minden, mert - és azt hiszem, ezzel nem árulok el hatalmas nagy titkot - Edward NEM kötött ki Anita ágyában. 
• Jean-Claude, Richard, Micah, Nataniel nekem nagyon hiányzott, bár ez a rész nem kifejezetten róluk szól, nem bántam volna, ha azért kicsit több szerep jut nekik. 
• Van még most is néhány olyan szereplő, akikről halvány lila gőzöm sincs, valószínűleg felületesen olvashatok, vagy az az egy év, ami a megjelenések közt eltelik ilyen "fontos" információkat kivesz az agyamból. Pl. nem emlékszem Nicky-re, meg volt még valaki, akinél felkaptam a fejem, hogy honnan kéne ismerni, de már most sem tudnám megmondani a nevét. Szitaagy, szevasz!
• 20. rész. Ha belegondolok, hogy úgy kezdődött, hogy meg sem akartam venni az első részt, mert milyen béna történet Anne Rice után... de aztán ezt kaptam ajándékba a sógornőméktől. Azóta meg tessék, kicsit lentebb meg lehet nézni, hova fajult a világ! És úgy olvastam az írónő weboldalán, hogy most júl. 2-án jelenik meg a 22., úgyhogy még minimum két évig nagy boldogság lesz! (Legalábbis remélem, hogy most már végig megjelenteti az Agave kiadó ezt a sorozatot. Egy sorozat félbehagyása miatt egy kicsit haragszom, de hát ha nincs rá kereslet, akkor nincs mit tenni... kénytelen leszek beszerezni angolul. Ez egyébként Patricia Briggs Mercedes Thompson sorozata. Külföldön már a 8. résznél tartanak, ősszel érkezik a 9. Sokkal szívesebben olvasnám ezt, mint mondjuk Laurell K. Hamilton Merry Gentry sorozatát, azt valahol 4 rész után abbahagytam, annyira nem tetszett. )
• Ennyi. A fanatikus Anita Blake rajongók úgyis elolvassák, aki meg elvesztette az érdeklődését a sok kamaty közt valahol, tegyen egy próbát újra ezzel a résszel, hátha.

"Vannak napok, amikor nem az a lényeg, hogy elkapjuk-e a gonosztevőket. Vannak napok, amikor fontosabb, hogy a jófiúk ne érezzék annyira pocsékul magukat. Évekbe telt, mire rájöttem, hogy ez a második fázis is legalább annyira fontos része a melónak."

Értékelésem: 5/5.

Könyvhét 2014

Újra eltelt egy év, újra Könyvhét volt, én pedig újra (éppúgy, mint tavaly) gyerek/család nélkül elindultam beszerezni a nagyon vágyott könyveket. 

Lehet tippelni, melyik volt a legfontosabb, ami sosem, egyik évben sem maradhat ki, és ha másért nem is, ezért mindenképp ellátogatok a Vörösmarty térre. Igen. Hello, Anita Blake, már nagyon vártalak!

A Párválasztó történetekkel egyelőre semleges a viszonyunk, még nem olvastam bele, de nagyon pénzhajhász érzésem van, olyan még egy bőrt lehúzós. Viszont anyu és a nagymamám is imádta az előző hármat (na meg ugye én is), úgyhogy megvettem ezt is.

A Jessie Lamb testamentumát már nagyon rég nézegetem, most eljött az ideje ennek is. A Könyvmolyképző könyveinél a Bree Tanner második élete ajándék volt, mert a megvásároltak közül az egyik az Elit Teambe tartozik. Bővebben erről itt.

Azt se felejtsem el megemlíteni, hogy a könyv jobb szélén lévő könyvjelzőnek mennyire örülök! A Könyvfesztiválon megvettem Victoria Schwab Felszabadulás c. könyvét, az Archívum folytatását. Akkor ahhoz kaptam is könyvjelzőt, de az első részhez tartozó még hiányzott. Most nem vásároltam könyvet a Főnix Könyvműhelynél, de ettől a kis apróságtól is rettenetesen boldog vagyok!

Természetesen a gyerek sem maradhatott ki... most már neki is rendszeresen vásárolok. A bölcsis könyvet azért vettem meg végül, mert épp úgy történik benne minden, ahogy náluk a bölcsiben. Még az ágyak is ugyanolyanok és a bölcsis jele is szerepel a könyvben, persze ezt rögtön ki is szúrta. :) A másik könyvet pedig már a Könyvfesztiválon is nagyon nézegettem, fogdostam, az Élőlények c. társával együtt, de erre is úgy tűnik, most érett meg a helyzet. Ez majd névnapi ajándék lesz, egyelőre rejtegetem. És ajándék magasságmérő is járt mellé, az is nagyon aranyos!

Ui.: Mondom, hogy éppúgy mint tavaly: újra ellenálltam a könyvfülbevalóknak...

Januártól mostanáig

Van az úgy, hogy nem megy, meg azok a bizonyos felhők is összegyűlnek. És hiába mondják az okosok, hogy mindenkinek arra van ideje, amire szakít... idő az mindig van, csak erő nem biztos.

Íme, az idei eddigi könyvbeszerzéseim:

Van itt csere is, vásárlás is, amiből ugye az Egmontos nagyon akciósak sem maradhattak ki... Ugyanott a Köteléket is megvettem, 1000 Ft volt, nem igazán akartam annyiért nem hazahozni, szerintem most épp a nagymamám olvassa.

És nem fényképeztem, mert lusta voltam még azokat is lepakolni a polcról, de sikerült cserével hozzájutnom a Szent Johanna gimi első és utolsó részéhez (mi mással is kezdtem volna a gyűjtést - legalább az eleje és a vége meglett :) ), aztán megvettem még 6., 7. részt is, úgyhogy lassan ugyan és kicsit össze-vissza, de haladok, már csak a 2-3-4-5 hiányzik!

Ez meg itt a gyereké. A tücsök meg a hangyák c. könyvnek ez már a második példánya, ami nálunk megfordul, az első teljesen feladta már a harcot, úgyhogy muszáj volt beszerezni belőle még egyet, nagyon nagy kedvenc.

A Bogyó és Babócát, Peppát, Dórát ne is említsem, élni sem lehet nélkülük...

Boribon cicáját a Könyvfesztiválról hoztam haza, dedikált is, bár ezt egyelőre még csak én értékelem. De egy élmény volt, ahogy a sok kisgyerek szorongatta a Boribon könyveket vagy épp Kipp Koppot, kivárták a sorukat és aztán Marék Veronikának adták az addig féltve őrzött könyvüket, hogy írjon bele néhány kedves szót. Megható volt, na.

És ha már szóba került a Könyvfesztivál... magamnak is beszereztem néhány könyvet, de úgy érzem, nem estem túlzásba. Mindegyik előrendelés volt, jelentős kedvezménnyel, a Visszafojtott lélegzettel és a Gyönyörű esküvővel kapcsolatban nem is szándékoztam máshogy dönteni, muszáj volt megvenni, az előző részek mellett már biztos helyük volt a polcon.

A Felszabadulás szintén, megy az Archívum mellé, az Álmatlanság pedig a tartalom alapján győzött meg, és persze a kiadó hihetetlen akciója, 4 könyv megrendelése esetén 1000 Ft/db áron lehetett hozzájutni... A moly.hu-n rögtön szerveződtek is a kis csoportok, összeálltunk többen és így teljesültek is a feltételek ehhez az akcióhoz. Az meg már tényleg csak hab volt a képzeletbeli tortán, hogy átvételkor minden egyes könyvhöz egy hozzá passzoló könyvjelző és tea járt ajándékba! Köszönöm itt is, még egyszer, kedves Főnix Könyvműhely!

Azt hiszem, ennyi. Tehát nem vesztem el, nincs nagy baj, továbbra is olvasok, vásárlom/cserélem a könyveket, csak az írással akadnak gondok. Általában inkább az ágyba bújok helyette...

A könyvmoly, aki nem olvas

Ez itt a helyzetjelentő bejegyzés.

Valamiért nem megy az olvasás. Fáradt is vagyok, igen, de nem ez a legnagyobb baj. Az érzés olyan, mint amikor valami annyira nagyon jó könyvet olvastam el, hogy annak befejezése után van egy pár napos időszak, amikor semmi sem jó, olyan nyomot hagy az előző. De most valahogy mégsem ilyen ez.

Van néhány nagyon érdekesnek tűnő könyvtári könyv nálam, amiket már régóta szeretnék elolvasni, pl. a Napos oldal, vagy Julie James: Gyakorlat teszi a mesterkedőt c. könyve. Hétfőn vissza is kell vinnem... valószínűleg bele sem kezdek. És ezeken kívül van egy rakás saját könyvem, ami még szintén olvasásra vár. Egyszerűen nem megy. Folyton leveszem valamelyiket a polcról, aztán visszateszem, mert nincs hozzájuk kedvem. Rossz, mert hiányzik az olvasás, de úgy tűnik, ki kell várnom a megfelelőt.

De! Könyvolvasás terén ugyan el vagyok maradva, azért mégiscsak van valami, amit viszont büszkén mutathatok meg. Mit is mondhatnék? :) Gondolom, elég egyértelmű ezek után, hogy az egyik kedvenc könyvem Az éhezők viadala (és folytatásai). Amúgy meg elég jóban vagyok a fülbevalókkal, hát még az ilyen szépekkel. Gyönyörű kombináció: könyv is, fülbevaló is. Kellett, na.

A Blogturnés könyvek és én

A közelmúltban történt olvasásaim legnagyobb része olyan könyvekből áll, amikről mások a Blogturné klub keretein belül sokat és sokszor írtak már (és persze arról se feledkezzünk meg, hogy profi bloggerekről beszélünk, tehát szebben, jobban, ügyesebben, érdekesebben írták meg a megírni valót). Így aztán fölöslegesnek érzem jobban belemélyedni a véleményezésbe, mint ahogy teszem majd.

Ezért röviden, de lássuk, miket olvastam én ezek közül, mellettük a linkkel, ahol mindenki bővebben olvasgathatja az ajánlókat.

Elizabeth Richards: A sötétség városa
Blogturné
Maxim, 2013
392 oldal

Elolvastam: 2013. november 22.

Fülszöveg:

A Fekete Város lakóinak egy véres, brutális háború után kell újjáépíteniük a füstölgő romokat és saját életüket. A városon emberek és sötétfajzatok osztoznak, csak a Határfal választja el őket egymástól. Egy elszabadult vírus sokakat megfertőzött, még tovább súlyosbítva a helyzetet, és a sötétfajzatok új mutációit hozva létre. Bár a háborúnak vége, lüktet a feszültség, a Fal két oldalán élők ugrásra készen várják az újabb összecsapást. 

Ebben a kiélezett helyzetben Natalie Buchanannal és Ash Fisherrel megtörténik az elképzelhetetlen: egymásba szeretnek. Natalie ember és egy kormánytisztviselő lánya. Apját megölte egy Haragvó sötétfajzat, és a lány még nem tért magához az egész életét felforgató megrázkódtatásból. Hogyan lehetséges ezek után, hogy belezúgott Ashbe, ebbe a sötétfajzat félvér fiúba? Érzései felkavarják, minden szívdobbanása ellent mond annak, amiben addig hitt. Ez a féktelen szerelem választásra kényszeríti családja és Ash között. 

A fiú sem adja könnyen át magát érzéseinek, elvágyik saját vérei közé, a Határfal túloldalára. S bár hamar rájön, hogy Natalie a vértársa, meg kell küzdenie a külvilággal és önmagával.

Szenvedélyes románc veszi kezdetét ebben a lepusztult, mégis lenyűgöző világban, amelynek hangulata szinte magába szippantja az olvasót. Letehetetlen könyv, semmiképpen ne hagyja ki! 

Nagy reményekkel indult az olvasás. Gyönyörű borító, ebben a Maxim lassan verhetetlen lesz (na jó, a Cartaphilus még versenyben van), jónak tűnő történet, hát belekezdtem. Nagyon sokáig csak kínlódtam vele, valahogy nem állt rá az agyam. Napokig ment a nyűglődés, míg végre elkaptam a történet fonalát, és egész jóban lettünk a végére. Azt nem állítom, hogy rajongva várom a következő részét, de azért elolvasom majd.

Értékelésem: 4,5/5.

Heidi McLaughlin: Forever my girl - Örökké a csajom
Blogturné

Ulpius, 2013

300 oldal

Elolvastam: 2013. november 24.

Fülszöveg:

Sosem hittem volna, hogy rocksztár lesz belőlem. Az egész életem előre eltervezett volt. Futballozás a főiskolán. Bekerülni a Nemzeti Futball-ligába. Házasság a középiskolai szerelmemmel, majd boldogan élni, míg meg nem halok.

Mindkettőnk szívét összetörtem aznap, amikor közöltem vele, hogy elmegyek. Fiatal voltam. A magam szempontjából jó döntés volt, ám kettőnket illetően nem volt az. Lelkem bánatát zenében sírtam el, de őt soha nem feledtem. Az illatát. A mosolyát.

Most hazafelé tartok.

Tíz év telt el.

Remélem, képes leszek mindezt elmagyarázni neki ennyi idő után.

Még mindig utána sóvárgok. Ő az én örök szerelmem.

Na kérem. Itt már igazán bajban voltam. Nagyon jó borító, és amúgy is, ezek a rockzenész/gitáros dolgok simán azonnal le tudnak venni a lábamról. De már megint csalódnom kellett. Annyira béna kis történet ez, pedig biztos tök jót ki lehetett volna hozni belőle! Talán, ha egy kicsivel bővebben lett volna megírva, jobban tetszett volna. Így meg nem annyira.
Nem tetszett, hogy Liam így dobbantott, persze, a saját maga érdekében tette, de nem művelünk ilyen dolgokat azzal a nővel, akit szeretünk. Vagy ha igen, akkor nem várunk 10 évet, nem csak akkor megyünk haza, amikor egy közös barát meghal, és nem ezek után tartunk igényt a nőre, bocsánatért esedezve, magyarázkodva, hanem már jóval előbb. Josie túl gyorsan bedőlt, én még szívattam volna rendesen Liam-et a helyében. Nick-et sajnáltam, azért mégiscsak régóta együtt voltak, házasodni készültek, ilyen esetben nem biztos, hogy azonnal mindent feladva Liam javára tudnék dönteni. Megértem a mindent elsöprő nagy szerelmeket, de nem ilyen könnyű ez.
Összecsapottnak érzem tehát a könyvet, de ez legyen az én gondom.

Értékelésem: 3/5.

Sarah J. Maas: Üvegtrón
Blogturné

Könyvmolyképző, 2013

544 oldal

Elolvastam: 2013. december 17.

Fülszöveg:

Az ismert világ leghíresebb orgyilkosa. Celaena Sardothien gyönyörű és halálos. A sors nagy dolgokat tartogat a lenyűgöző, ifjú nő számára.

Távolvég sötét, nyomorúsággal teli sóbányáinak mélyén egy megviselt,tizennyolc éves lány robotol a rabszolgák között. Életfogytiglanig tartó kényszermunkára ítélték. Hiába képezték ki a földrész legjobb orgyilkosai. Hiába lett a halálos mesterség leghíresebb művésze. Elkövetett egy végzetes hibát. Elfogták.

A kegyetlen börtönbe egy napon különös látogató érkezik. Az ifjú és felettébb jóképű Westfall kapitány meglepő ajánlatot tesz a rettegett orgyilkosnak. Szabad lehet, ha előtte végrehajt egy hihetetlenül vakmerő és elképesztően nehéz feladatot. Az ország koronahercege bajnokot akar küldeni az apja halálos versenyére. Csatasorba állnak a birodalom legtehetségesebb tolvajai és legkönyörtelenebb harcosai. A küzdelem tétje az életben maradás. Ha győz, Celaena visszanyeri a szabadságát. Függetlenül attól, hogy képes lesz-e megnyerni a kegyetlen versengést, megrázó felfedezés vár az ifjú hölgyre. Már csupán az a nagy kérdés, hogy meglágyulhat-e egy orgyilkos kőszíve.

Ez a könyv is névnapi ajándék volt, mint A sötétség városa, és szinte ugyanolyan nehézségekkel küzdöttem az elején. Annyira nehezen rázódtam bele, és kezdtem nagyon megbánni, hogy ezt választottam. Na de aztán...! Csak úgy kapkodtam a fejem, olyan jó volt! Nagyon várom a folytatást!

Értékelésem: 4,5/5. (És a herceghez vonzódom!)

Kiera Cass: Az Elit
Blogturné

Gabo, 2013

356 oldal

Elolvastam: 2013. december 21.

Fülszöveg:

A palotába 35 lány érkezett. Csak hatan maradtak.

A Párválasztót 35 lány kezdte meg. Mostanra azonban már csak az Elitnek nevezett csoport maradt versenyben Maxon herceg szerelméért, s a harc ádázabb, mint valaha. Minél közelebb kerül America a koronához, annál jobban meg kell szenvednie azért, hogy végre megtudja, kihez húz valójában a szíve. Minden Maxonnal töltött pillanat olyan, akár egy tündérmese, csupa lélegzetelállító, csillogó romantikus kaland. De ha a palotában meglátja őrt állni első szerelmét, Aspent, újra hatalmába keríti a vágyakozás az élet után, amit még közösen terveztek el.

Americának rettentően szüksége lenne egy kis időre. Míg azonban ő a kétféle jövő lehetősége között vergődik, az Elit tagjai pontosan tudják, hogy mit is akarnak - s egyre valószínűtlenebbnek tűnik, hogy Americának lehetősége nyílik választani...

A Párválasztó után nem volt kérdéses, hogy szeretném-e megvenni ezt a könyvet, csak annyiban, hogy mikor történjen ez meg. Úgy láttam, hogy már csak alig néhány helyen beszerezhető, ez nagyban megkönnyítette a döntést.
Nem bánom, gyönyörű a borító (újabban borítómániás lettem?), és a történet is szépen alakul, annak ellenére, hogy azt hittem, kevesebbet ad majd, mint az első rész. De nem, minimum ugyanolyan izgalmas volt, és bár még mindig Aspen felé húz a szívem, megértem, hogy nem könnyű dönteni a két fiú között. Maxon bekeményít, Aspen is a közelben van, közben meg ugye folyik a versengés a lányok közt, és a lázadók is egyre gyakrabban törnek be a palotába. Rettegve vártam, hogy Aspen és America lebukik-e a herceg előtt, de még nem... ó, várom a folytatást és azt, hogy ki kit és mit nyer meg a végén!

Értékelésem: 4,5/5.

Sherry Gammon: Szerethetetlen
Blogturné

Maxim, 2013

404 oldal

Elolvastam: 2013. december 24.

Fülszöveg:

A tizenhét éves Maggie Brown kiugró arccsontjával és karikás szemével a kábítószeres modellek mintapéldánya lehetne. Maggie problémáját azonban nem a drogok, hanem az anyja jelenti. A lány ráadásul egyre jobban belegabalyodik Seth Prescottba, az új srácba a suliban, és attól fél, hogy a fiú is cserben fogja hagyni, mint mindenki más. Seth Prescott a rendőrség beépített embereként került a Port Fare High iskolába, de munkája dacára beleszeret Maggie-be. Miközben Seth azon fáradozik, hogy a New York állambeli Port Fare-t megszálló szadista drogdílereket kifüstölje a kisvárosból, a hajsza halálosra fordul, és Maggie élete is veszélybe kerül. Seth és Maggie önmagukat is megismerik humorral tarkított, összetört szívekkel övezett, romantikus útjukon, és eközben a világuk mindörökre megváltozik.

Sherry Gammon első regénye, a Szerethetetlen egy trilógia első kötete. A sorozat az emberi szellem erejét és kitartását hirdeti és azt, hogy soha nem szabad feladni, különösen ha szerelemről van szó.

Azt hiszem, a fülszöveg alapján én jóval többet vártam ettől a könyvtől. Volt olyan, aki az Elakadó lélegzethez hasonlította, sőt, még viszonylag jobbnak is értékelte, én nem értek egyet ezzel. Persze, hasonló, itt is, ott is egy lány a főszereplő, aki nem olyan sorsot/életet érdemel, amilyet él.

De míg a másik könyvet szerettem, alig várom a folytatását, itt már hiteltelennek érzem a történetet és kevésnek. 

• Egy huszonakárhány éves srác, aki beépített ügynök nem esik csak úgy hihetetlen nagy szerelembe egy tizenhét éves, drogosnak/anorexiásnak/betegnek/sajnálatra méltónak kinéző lányba, akinél az elején ráadásul simán kábítószerkereskedelmet látnak a háttérben. 
• Egy ilyen ügynök sem lehet ennyire szívdöglesztő, nemhogy kettő-három, akik egy csapatban dolgoznak. (Eltekintve természetesen a Winchester testvérektől, de ők meg nem ügynökök, csak úgy tesznek. :) )
• Ezek inkább keményfiúk lehetnek a való életben, el nem tudom képzelni, hogy így pátyolgatnak egy kislányt... és aztán életreszóló szerelem szövődik köztük.

Értékelésem: 3,5/5.

Samantha Shannon: Csontszüret
Blogturné
Athenaeum, 2013
524 oldal

Elolvastam: 2013. december 28.

Fülszöveg:

2059-ben járunk. A világ nagyvárosai a Scion erőszakszervezet befolyása alatt állnak. Paige Mahoney a londoni Hét Pecsét fedőnevű bűnüldöző szervnek dolgozik. Feltöri mások elméjét, és a gondolataikban kutat fontos információk, összeesküvési tervek után. Paige ugyanis egy álomjáró, akit miután letartóztatják, egy még sötétebb és gonoszabb erő keríti hatalmába, mint a Scion. Oxford több évszázada lekerült a térképről, azóta titkos börtönváros, ahol a legmegátalkodottabb bűnözőket tartják fogva egy idegen faj felügyelete alatt. A Rephaimok álomjárókat toboroznak a hadseregükbe. Paige mentora és kiképzőtisztje egy Warden nevű alak, aki mestere és egyben halálos ellensége is lesz. Ahhoz, hogy szabaduljon, be kell törnie Warden elméjébe, és felfedni a titkát. A The Bone Season trilógia, akár a Mátrix és Az éhezők viadala, korunk nagy sagája. A könyveket immár 24 országban magas előlegért vették meg a legjobb ifjúsági-fantasy kiadók, a történetből készülő filmet a Hobbit stábja készíti, akár az új Twilight is lehet belőle.

Utálom, hogy már mindent Az éhezők viadalához és az Alkonyathoz hasonlítanak. Utálom a "saga" szót. De ez a könyv nagyon tetszett. Ahogy elolvastam a könyvtári példányt, szépen elmentem a könyvesboltba és megvettem a sajátomat.

Nem tudok mást mondani róla, csak hogy gyönyörűen felépített jövő, érdekes képességek, hihetetlen lények, szerelmes vonzódás, izgalom, jaj, nagyon jó!

Leszek vagy 50 éves, mire megjelenik még a további 6 rész, de vevő leszek rá, az már biztos!

Értékelésem: 5/5.

Novemberi, decemberi beszerzések és összegzés

A szerzemények
Mivel már csak úgy fél óra van hátra 2013-ból, feltételezem, hogy idén már nem teszek szert újabb könyvre. És mert a novemberi adag bemutatása elmaradt, most egyben mutatom a decemberiekkel.

Annyira gyönyörű mind! Nagyon büszke vagyok rájuk, még úgy is, hogy volt olyan köztük, amiben azért csalódtam egy kicsit.

Van itt névnapi ajándék, saját vásárlás, csere, happolás és olyan, amit magától az írónőtől kaptam, ez az Démoni titkok c. könyv. (Dedikálva, juhéé!)

A Véres végzet és az Ötödik csapdája azok, amiket pedig még akkor is megvettem volna, ha összedől a világ. Az előző részeikhez is ragaszkodom, szeretem mindet, ezért egyértelmű volt, hogy a polcra kerül mindkettő. 

Az összegzés

A napokban röpködtek mindenfelől a különböző évértékelő írások, statisztikák az olvasott könyvekről, azok oldalszámáról, legjobb/legrosszabb könyvekről, egyebekről. Nem igazán érzem egyelőre, hogy szépen értelmesen tudnék erről írni, és talán még annyian nem is járnak ide olvasgatni, hogy igazán értelme legyen, ezért erről is csak nagyon röviden.

Akit feltétlenül, részletesen érdekel, molyon rákereshet az olvasmányaimra. Ez idén 181-nél jár, de nem kell megijedni, sok mesekönyv volt benne, és sok más, amit félbehagytam, mert rájöttem, hogy rohadtul nem érdekel. Meg is számoltam, 11 ilyen volt. Aztán persze ott van még kettő, amit elkezdtem, de még folyamatban van, úgyhogy nagyjából 168 körüli az olvasott könyvek száma.

Vásároltam könyveket, de sokat elcseréltem közülük, a lényeg az, hogy ahol kell, elértem a legmagasabb törzsvásárlói kedvezmény szintet :) Ezen kívül sokat járok könyvtárba is, úgyhogy nem aggódom. (Azon már inkább, hogy hiába veszek és olvasok sok könyvet, a kívánságlistám nemhogy csökkenne, egyre csak nő.) De majd lesz valahogy ezután is.

Tehát nagyon boldog új évet kívánok mindenkinek, sok olvasnivalóval, sok olyan saját könyvvel, amit örömmel simogat, nézeget, olvasgat!

Anita Gayn: Démoni titkok - MEGJELENT!

Ahogy azt a blogot olvasók már jól tudják, Anita Gayn első könyve, a Senkinek sem kellesz! nálam nagy kedvenc. Úgy tűnik, sokan kíváncsiak is rá, a blog látogatottságát tekintve az arról írt bejegyzés vezet toronymagasan. Nos, ezúton szeretném bejelenteni, hogy megérkezett a második könyv is, amely remélhetőleg szintén ugyanolyan kedvenccé válik és sokan érdeklődnek majd eziránt is!

A tudnivalók a következők:

Underground Kiadó, 2013

380 oldal

Fülszöveg:

Jay miután autóbalesetet szenved, idegen helyen, csupa ismeretlennel körülvéve tér magához, akik azt állítják, három év telt el a baleset óta, ő pedig időközben egy olyan természetfeletti világnak lett tagja, aminek addig a létezéséről sem tudott.
Kin hosszú évekig magányosan küzdött az emberekért, amíg meg nem találta Jayt. A lány segített neki visszanyerni az emberségét és úrrá lenni a testébe zárt démonon, csakhogy Jay most nem emlékszik semmire, ez pedig az életébe kerülhet…

A könyvbe bele lehet olvasni a kiadó oldalán, aztán pedig ha már úgyis ott vagytok, meg is rendelhetitek: 

http://undergroundbolt.hu/demoni-titkok

Ezen kívül pedig ajánlom mindenkinek Anita Gayn weboldalát, illetve a facebook oldalát. Ott most épp egy nyereményjáték zajlik ezért a könyvért, pénteken (dec. 13.) sorsolás! Érdemes megpróbálni, hátha...!

Én a saját példányomat ezúton is köszönöm az írónőnek! Valószínűleg hamarosan sort kerítek az olvasására és bejegyzés is születik majd belőle.

Kiegészítés, 2014. 01. 10.
Elolvastam.

"Most, hogy elvesztette, ez olyan tiszta lett a számára, mintha már ezerszer leírta volna egy papírra, vagy mintha valaha is megfogalmazódott volna már benne az egész. Hirtelen megfájdult az a hatalmas üresség, ami eddig Jay helye volt, és ő nem tudta, mit kezdjen vele, így hát megpróbált úgy tenni, ahogyan régen csinálta volna, mintha semmi nem számítana, mintha semmi nem érdekelné. Csakhogy a Jayden előtti önmaga nem tudott érezni, akkor természetes volt mindaz a közömbösség, amit elvárt magától, most viszont érzett mindent, és fullasztóan fájt."

Ó, mit is mondjak? Anita lassan kedvenc magyar írónőmmé válik, pedig még csak a második "igazi" könyvét olvastam el :) Így írni...!

Ez a könyv teljesen más, mint az előző, ott a szerelem és normál, hétköznapi emberek vannak a középpontban, itt viszont egy egész más világ jelenik meg. Nagyon bele lehet veszni a történetbe... általában csak azt vettem észre, hogy már hajnali 1 van... 

Nagyon nehéz úgy írni róla, hogy utána mindenki töretlen lelkesedéssel olvashassa el a könyvet, nehogy valamit esetleg előre eláruljak, de megpróbálom.

Az egyik főszereplő Jayden, egy 18 éves lány, aki éppen rettenetesen boldog, mert felvették az egyetemre, kapott egy autót a szüleitől, süt a nap és egyébként is szerelmes, a srác épp bevallotta neki, hogy szereti. És a nagy boldogságot hirtelen kettészakítja a baleset. Rögtön itt, a könyv elején véget is ér a normális élet és a normális világ.

Ezután Jay egy teljesen ismeretlen helyen, ismeretlenekkel körülvéve tér magához, akik ráadásul olyan dolgokat állítanak róla, ami képtelenségnek tűnik. Állítólag velük él 3 éve, már ők a "családja". Mivel még mindig a balesetnél van leragadva, elég hamar fel is világosítják, hogy meghalt, ők viszont visszahozták, mégpedig úgy, hogy egy démont használtak fel arra, hogy a lelkét a testéhez ragasszák. Mindannyian ilyenek, mindegyikük egy démonnal osztja meg a testét. A Jay-ben élő démon Kylanma, egy kislány, akit villámgyorsan el lehet kezdeni imádni, mert nagyon jól kitalált alak és vicces :)

A másik főszereplő Kinkade, más néven Pokoljáró, a saját démonjával, Xamiannal. Először egy zárkózott, agresszív figurának láttam, de hamar megkedveltem ő(ke)t is. Egyébként még bajban vagyok vele, nem tudom magam elé képzelni, ami engem zavar egy kicsit.  Ha film készülne egyszer ebből a történetből, nem tudnám most megmondani, hogy melyik színészt látnám szívesen a szerepében. Szeretném, ha valami szívtipró kinézetű, gyönyörű, de férfias jelenség lenne, viszont amikor épp Xamianról van szó, ő valami csúnya nagy gonosz túlvilági lényként lebeg a szemem előtt. Ezeket meg még nem tudom összehozni egy emberben. Igazából csak nekem lenne fontos, szinte mindig elképzelem magamnak a szereplőket, egyebeket, mintha egy filmet néznék, és azokban a ritka esetekben, amikor ez nem megy, rettenetesen zavar. 

Amúgy furcsa ám az elején, szokni kell a démonos dolgot, mert nehéz abba belegondolni, hogy milyen lehet, ha valaki mással osztozol a testeden, és ez a valaki nem mindig olyan kis cuki, mint Kylanma. 

És persze ott vannak a többiek: Alexis, Dennis és Apa, a főnök. Démonokra vadásznak és a Pokolba küldik vissza őket. Csakhogy közben több probléma is felmerül, egyrészt az, hogy minderre Jay egyáltalán nem emlékszik, bár még ez a kevésbé nehéz ügy, másrészt pedig van egy Élet Őrzői nevű szervezet, akik szintén démonokat gyilkolásznak, és egy tagjuk kifejezetten Jay (és Kin) iránt érdeklődik... és még ugye ott a Pokol is, a maga teremtményeivel...

Ezzel még talán túl sokat nem meséltem el. 

Annyi minden történik, és olyan jól megírt világban játszódik az egész, hogy csak ajánlani tudom. Imádom, hogy nem magyar nevekkel íródott, imádom azt is, hogy menet közben simán hasonlítottam a Burokhoz, a Supernatural c. filmsorozathoz és még egyebekhez, közben mégsem hasonlít igazán semmihez. Jól szórakoztam, és nagyon izgultam, mi lesz a vége. 

Borítóügyileg mindenképp az előző nyert, a macival (Cicával) az elején. És azt hiszem, az a könyv marad a nagy kedvenc. De szerettem ezt is, és nagyon várom a következő részt!

Értékelésem: 5/5.