Karin Slaughter: A jelentéktelen szív

Ulpius, 2013.
e-book

Elolvastam: 2013. július 24.

"Egyikünk sem különleges. Senki sem egyedi. Azt hisszük, egyedülállók vagyunk, de a végén nem vagyunk semmik."

Fülszöveg:

Karin Slaughter nemzetközileg elismert bestseller szerző, akinek szövevényes cselekményű történeteiért több millióan rajonganak. A mesterien adagolt feszültségnek köszönhetően az olvasó maga is szinte a bűnügy részesének érzi magát ezt a rövid történetet olvasva.A jelentéktelen szív lebilincselő és kegyetlen történet, amely a csontig hatol..

Hihi. E-book olvasóm nincs, de e-bookom már van :) És még az elején a nevem is , hogy ez csak az én tulajdonom. Vicces. :) De hát mit csináljak, ha van olyan, ami "igazi könyv" formátumban nem jelent meg? Kénytelen vagyok olvasó nélkül olvasni és fájdítani a szemem a monitorral...

Már említettem az előző két postban Karin Slaughtert. A Grant County sorozatot megszállottként olvastam. A Nadragulyával kezdődött az őrület, amin azóta még jobban pörgök, mióta a sorozat befejeződött. Alig várom, hogy a kiadó hozza sorban a többi könyvét. Ezt is azért és kizárólag azért olvastam el, mert ő írta. Egyébként valószínűleg nem vetődök rá, se igazi fülszöveg, se egy rendes hosszúságú történet...

Tehát igencsak elfogult vagyok, és bár ez a könyv egyébként egy 3-3,5 csillagot kapott volna, mivel ismerem a többi regényét és ezt a durva (beteg?) stílusát, ezért többre értékelem.

A történet egy rákban haldokló nő szemszögéből íródott, az ő utolsó pillanatait, emlékeit, gondolatait örökíti meg. És persze szépen lassan egy egészen elcseszett dolog bontakozik ki belőle, ahogy arra előre számítani is lehetett. Ennyi elég is, különben simán lelőném a lényeget.

Viszont olvasás közben annyi minden felmerült...gondolom, mint mindenkinél, így nálunk is, voltak olyanok a családban, akiket rákos megbetegedés következtében, hosszú szenvedések után veszítettünk el. Akkor nem gondolkoztam ilyeneken, épp elég feldolgozni, megélni, hogy te élsz tovább, ő megy, de most csak borzongok. Igen, ritka szar lehet így meghalni. Iszonyú fájdalmakkal, a végén pedig már annyira magatehetetlenül, hogy már beszélni, mozogni sem tudsz, viszont az agy még működik és érzékeli mindezt. És ebben a könyvben is épp ez a legszörnyűbb. Hogy ilyen gondolatokat ébreszt, és az olvasást már rég befejezted, talán magát a történetet is elfelejtetted, de ez beleégett az agyadba.

Értékelésem: 4,5/5.