2013. június 7., péntek

Jenny Downham: Amíg élek

Ciceró kiadó, 2012

336 oldal

Elolvastam: 2013. április 17.


„Talán ha elég magasra hintázok, megváltozik a világ.”

Fülszöveg:


Előbb-utóbb mindenki meghal – mindannyian tudjuk.
A tizenhat éves Tessa, akinek csupán hónapjai vannak hátra, talán mindenki másnál is jobban tudja.
De van egy listája: felsorolta azt a tíz dolgot, amit még meg akar tenni, mielőtt meghal. Az első helyen a szex áll. Lehetőleg még ma.
De nem mindig könnyű elérni, amit az ember akar, és amit akar, nem mindig esik egybe azzal, amire szüksége van. És néha a legváratlanabb dolgok lesznek a legfontosabbak.
Felemelő, életigenlő és boldog – ez a rendkívüli regény azzal ünnepli az életet, hogy szembenéz azzal, milyen valójában a halál.
A regényből Now is Good címen angol film készült, amelynek főszerepét Dakota Fanning játssza.

Furcsa dolog ez. Minek akarok én ilyen könyvet olvasni, ha tudom előre, hogy a vége nem lesz jó, hogy bömbölni fogok rajta? De néha, amikor mondjuk épp mélyen dagonyázol az önsajnálatban, vagy kevesebb a pénz, mint a számlák, sőt még esetleg a gyerek is hisztizik és teljesen mást csinál, mint amit kérsz tőle és amúgy is, sehogy se jó semmise, akkor nem árt egy ilyen könyv. Kicsit rákoppint a fejedre, hogy vannak azért sokkal rosszabb dolgok is, mint a te kis semmiségeid. 

Az azért elég kemény lehet, hogy nem csak hogy tudsz róla, hogy kevés időd van már hátra, mert teljesen, elkerülhetetlenül biztosan meg fogsz halni, de még azért az is kiderül, hogy nem annyi időd jut a dolgaidra, amennyit gondoltál, hanem jóval kevesebb. És amikor az orvos is azt mondja, hogy jobb, ha megteszed azt, amit akarsz, de minél hamarabb… Nem szeretném átélni. Se Tess részét, sem a szülőkét, ez utóbbit főleg nem! És nem is kívánom senkinek. 
Örülök, hogy Adam ott volt, de rohadtul sajnálom, hogy ilyen későn érkezett. Kedveltem az összes szereplőt, még a végére Zoey-val is megbarátkoztam, bár az elején nagyon idegesített, hogy nem veszi komolyan ezt a listás dolgot, meg úgy tűnt, a barátnőjét és a betegségét sem. Sajnálom Tessát és még jobban az itt maradtakat. Szerintem nekik a nehezebb… bár a fene tudja, ha tudod, hogy hamarosan el kell válnod mindenkitől, akit szeretsz, ők maradnak, te mész… jaj, nagyon rossz ez, bárhonnan közelítem meg a dolgot.

Ui.: A filmet is megnéztem, az is erősen papírzsepis. De kifejezetten jól sikerült, nem is gondoltam volna. A könyv ismerete viszont hozzátesz a filmélményhez, szerintem mindenképp előbb olvasni kell, utána megnézni. A főszereplő lányt nem szerettem sosem, az Alkonyat filmekben sem, de most valahogy elfogadtam, tetszett ez a szereposztás. Adam meg… mint egy kis Patrick Swayze, komolyan :) , legalábbis ő járt az eszemben végig. Nem akarom többször megnézni, de biztos megteszem.

Értékelésem: 4,5/5.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése