392 oldal
Elolvastam: 2013. március 20.
"Amikor másnap reggel felébredtem, egymásba gabalyodva feküdtünk az ágyban Johnny-val. Megpróbáltam megtapogatni a farkam, hogy ellenőrizzem, nem történt-e semmi, és akkor rájöttem, hogy semmit nem érzek. Le voltam bénulva. Teljesen béna voltam.
Üvöltözni kezdtem: - Bassza meg! Bassza meg! Nem érzem a lábam!
Aztán meghallottam azt a morgó hangot magam mellett:
- Azért nem érzed, mert az az én lábam – mondta Johnny.”
Fülszöveg:
„Kérdezgetik tőlem az emberek, hogyan lehet az, hogy még mindig élek, és én nem tudok mit mondani. Ha gyerekkoromban odaállít valaki egy fal mellé a többi utcabéli kölyökkel együtt, és megkérdezi, hogy ki él majd még 2009-ben is, kinek lesz öt gyereke és négy unokája, meg háza Buckinghamshire-ben és Kaliforniában, nem tettem volna egy kibaszott fityinget sem magamra. De itt vagyok, és készen állok, hogy most először a saját szavaimmal mondjam el a történetemet.
Életem minden egyes napja esemény volt. Harminc éven át halálos dózisokban nyomtam a piát és a drogokat. Túléltem egy repülőszerencsétlenséget, öngyilkos túladagolásokat, nemi úton terjedő betegségeket. Vádoltak gyilkossági kísérlettel. Aztán majdnem meghaltam, amikor a kvadomon ülve öttel belehajtottam egy gödörbe a kertemben.
„Kérdezgetik tőlem az emberek, hogyan lehet az, hogy még mindig élek, és én nem tudok mit mondani. Ha gyerekkoromban odaállít valaki egy fal mellé a többi utcabéli kölyökkel együtt, és megkérdezi, hogy ki él majd még 2009-ben is, kinek lesz öt gyereke és négy unokája, meg háza Buckinghamshire-ben és Kaliforniában, nem tettem volna egy kibaszott fityinget sem magamra. De itt vagyok, és készen állok, hogy most először a saját szavaimmal mondjam el a történetemet.
Életem minden egyes napja esemény volt. Harminc éven át halálos dózisokban nyomtam a piát és a drogokat. Túléltem egy repülőszerencsétlenséget, öngyilkos túladagolásokat, nemi úton terjedő betegségeket. Vádoltak gyilkossági kísérlettel. Aztán majdnem meghaltam, amikor a kvadomon ülve öttel belehajtottam egy gödörbe a kertemben.
Egy csomó minden nem lesz szép ebben a sztoriban. Mindig is vonzott a sötét oldal, és csináltam néhány csúnya dolgot. De nem én vagyok az ördög. Én csak John Osbourne vagyok: egy munkásgyerek Astonból, aki felmondott a gyárban, és elindult, hogy jól érezze magát.”
Ozzy Osbourne 1948-ban született Birminghamben. Több mint 100 millió lemezt adott el a Black Sabbath tagjaként és díjnyertes szólóelőadóként. Öt gyermeke van, feleségével, Sharonnal Kaliforniában és Buckinghamshire-ben élnek.
Zseniális! Néhol vinnyogva röhögtem, a legjobb önéletrajz, amit valaha olvastam, pedig volt azért már néhány. Hihetetlen ez az ember, imádom!
Visszatérve az önéletrajzokra: bármennyire is szeretem pl. a Nirvanát, Jim Morrisont, ezeket a (szintén ebben a Legendák élve vagy halva sorozatban megjelent) könyveket olyan nehézkesen olvastam végig. Persze érthető, de kissé egyhangú olvasmány, sok évszámmal, sok-sok névvel… Na hát ugyanezt erről a könyvről aztán nem mondhatom. Tényleg letehetetlen, villámgyorsan haladtam vele. Vicces, szórakoztató, egyáltalán nem száraz és nem unalmas egy pillanatig sem. Én meg valószínűleg nem vagyok normális, mert ha egyszer kicsit több időm lesz majd, végigrágom magam még a tévésorozaton is. Meg még azt sem bánnám, hogy ha Sharon könyvei is szépen megjelennének magyarul. Tutira vevő lennék rájuk!
Értékelésem: 5/5.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése